A CO2 visszaforgatása

A szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentése az országok és az iparágak egyik legfontosabb célja, mivel a világ az éghajlatváltozás elleni küzdelemre törekszik. A közlekedés átalakítása jelentős szerepet fog játszani, a meglévő személygépkocsik, teherautók és repülőgépek üzemanyag-hatékonyságának javításától az új elektromos járművek és infrastruktúra bevezetéséig. A teherautók esetében a gumiabroncsok gördülési ellenállásának csökkentése jelentősen befolyásolhatja az üzemanyag-fogyasztást és a CO2 kibocsátást.

1. Az ember okozta üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása, beleértve a szén-dioxidot is, a globális felmelegedés egyik fő okozója. A közlekedési ágazat az egyik elsődleges forrása ezeknek a kibocsátásoknak, főként azért, mert a személygépkocsik, repülőgépek, hajók, vonatok, teherautók és egyéb járművek működtetéséhez fosszilis tüzelőanyagokat kell elégetni. Az EU -ban például a nehézgépjárművekből származó üvegházhatású gázkibocsátás a teljes kibocsátás 5% -át, az összes közlekedési kibocsátás egyötödét és a közúti közlekedés kibocsátásának mintegy egynegyedét tette ki 2014-ben.

2. Ennek leküzdése érdekében az EU azt tervezi, hogy 2030 -ig legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990 -es szinthez képest, és 2050 -re az első klímasemleges földrészévé szeretne válni. A közlekedési ágazatban a cél az, hogy 2025 -től átlagosan 15% -al, 2030-tól pedig 30% -al csökkentsék a kibocsátást. Meg kell jegyezni, hogy a jelenleg tárgyalás alatt álló, 2030 -ig szóló új éghajlat-változási célterv azt javasolja, hogy 2030 -ra az 1990 -es szinthez képest legalább 55% -al csökkentsék az üvegházhatású gázok összkibocsátását.

3. Az EU a HDV-kibocsátás csökkentésére irányuló céljának elérése érdekében többek között a jármű energiafogyasztásának számítási eszközét (VECTO) használja. A járműgyártóknak 2019. január óta a VECTO-t kell használniuk az összes új HDV üzemanyag-fogyasztásának és CO2 kibocsátásának kiszámításához. A VECTO a számítások elvégzéséhez adatok széles körét értékeli. Ezek a paraméterek a következők: a jármű típusa és súlya; aerodinamika; motor- és gumiabroncsjellemzők; sebességváltó hatékonysága és tengelykonfiguráció.

A gumiabroncs gördülési ellenállása, amelyet úgy lehet meghatározni, mint a gumiabroncs által egy adott távolság alatt felhasznált energia mennyiségét, annak az öt erőnek egyike, amelyet le kell győzni ahhoz, hogy a jármű előrehaladjon. A CO2 kibocsátás csökkentése körüli vitában ez a tényező kulcsfontosságú, mivel a gördülési ellenállás a tehergépkocsik üzemanyag-fogyasztásának akár egyharmadáért is felelős. Minél több üzemanyagot fogyaszt egy jármű, annál több CO2-t bocsát ki. Az EU szerint további intézkedések nélkül a nehézgépjárművek CO2 kibocsátása 2010 és 2030 között akár 10% -al is növekedhet. A jó hír az, hogy lehetséges a gumiabroncsok gördülési ellenállásának mérséklése, és ezáltal a CO2 kibocsátás csökkentése.

Számos tényező befolyásolja a gördülési ellenállást:

• a kialakítás, futófelület és maga a gumiabroncs nyomása
• a jármű terhelési és annak eloszlása
• az útfelület
• az időjárás

A gördülési ellenállás csökkentésének legjelentősebb tényezője a hiszterézis - az a folyamat, amely akkor következik be, amikor a gumiabroncs az útfelülettel való találkozáskor meghajlik, mely energiaveszteséghez vezet, ami gátolja az előrehaladást. Tekintse meg a magyarázatot infografikánkban.

Az alábbi fontos dolgokat kell figyelembe venni: az alkalmazási profilnak leginkább megfelelő gumiabroncsok felszerelése, optimális abroncsnyomás; és a kerekek megfelelő beállításának biztosítása. A rendszeres karbantartási ellenőrzések mellett ezek a változtatások javíthatják a gördülési ellenállást, csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást és a CO2 kibocsátást.