Az abroncssérülés hátterében megannyi ok állhat, sokszor az is megesik, hogy a vezető nem veszi észre azonnal a problémát. A leggyakoribb jelenségek közé sorolható a defekt (pl. szúrás vagy vágás miatt) és a túlzott erőbehatás (pl. kátyú, padka okán), sőt a repedezés, a kordszálszakadás és a félrekopás is. Ebben a fejezetben elmagyarázzuk, hogy a különféle rendellenességek hátterében milyen hiba áll, és adunk néhány tippet, hogy elkerülhesse őket.
A rendellenes kopásnak megannyi formája létezik, a járműtulajdonosok a fűrészfogas, a féloldalas és a középrészen megfigyelhető kopással találkozhatnak a leggyakrabban. Itt és most elmagyarázzuk, hogy miként és miért mehet tönkre egy abroncs.
Fűrészfogas kopás normális használat és jó futómű-beállítás esetén is előfordulhat. Ez tulajdonképpen a kerékre ható, folyamatosan változó erők látható és hallható következménye. Hogy még érthetőbb legyen, ássunk kicsit a dolgok mélyére!
Nedves, vizes aszfalton a mintaárkok és a lamellák szavatolják a menetbiztonságot. Az alacsony oldalfalú abroncsoknál különösen sok barázda szükséges a víz kiszorításához, illetve az aquaplaning megelőzéséhez. A keresztirányú mintaárkok a vállon kialakított, szabadon álló lamellák segítségével vezetik el a folyadékot. Igen ám, de bizonyos körülmények között a gördülés erőteljes, úgynevezett fűrészfogas kopást (angolul „heel and toe wear”) okozhat a lamellákon.
Ez az alábbi esetekben fordulhat elő:
Gördülés közben a szabadon álló lamellák az érintkezési pont felé közeledve eldeformálódnak, majd az útburkolathoz érve összenyomódnak. Ezt követően, miután túlgördültek az érintkezési ponton, visszanyerik eredeti alakjukat, s közben nekidörzsölődnek az aszfaltnak. Ennek hatására, miként az főként a nem hajtott kerekeknél megfigyelhető, a lamellák élei folyamatosan kopnak.
Ha az elhasználódás csak minimális, a jelenségnek nincs érzékelhető következménye, az erőteljes fűrészfogas kopásnak azonban számos folyománya lehet. A háttérben állhat helytelenül beállított levegőnyomás, túlzott kerékösszetartás és előrehaladott abroncskopás is.
Ezt a kopási formát általában nagy teljesítményű autók hajtott kerekein figyelhetjük meg. Lendületes gyorsításoknál, illetve kigyorsításoknál, valamint sok elindulással és megállással járó városi közlekedésnél a villanymotor nagy nyomatéka fokozott ütemű kopást okozhat a mintázat középrészén. Ez napjaink modern, középkategóriás belső égésű erőforrásainál is elfordulhat, hiszen szintén komoly forgatónyomatékot adnak le, sőt könnyedén ki is pörgetik a kerekeket, ha túlzott gázt ad a vezető.
Ha a mintázat az abroncs egyik felén gyorsabban kopik, mint a másikon, az esetek túlnyomó többségében helytelen futómű-beállítás okozza a problémát. Az elváltozás jelei napról napra, kilométerről kilométerre jelennek meg, a felfüggesztés geometriája pedig általában erős külső behatás okán, például túlságosan gyors padkára felhajtás miatt változhat meg.
Az autó szabad hasmagasságának csökkentése alacsony oldalfalú abroncsokkal ugyancsak befolyásolhatja a futómű-geometriát, ami azt jelenti, hogy a megváltozott helyzetű lengőkarok miatt menet közben nem a megfelelő szögben állnak a kerekek.
Ráadásul a hiba nehezen észrevehető, ugyanis a futómű beállítása általában még határértékeken belül van, a vezető pedig nem feltétlenül érez változást az autó viselkedésben. Mindenesetre a gyártó által megadott, beállítást meghatározó adatok az autó eredeti állapotára vonatkoznak, az egyedileg átalakított kocsiknál már nem biztos, hogy optimálisak. Ebből fakadóan szintén nagyobb a rendellenes kopás kockázata.
Ha a kerekek pozíciója nem megfelelő, keressen fel egy futóműszerelésre szakosodott szervizt, ahol beállítják a felfüggesztést!
Ha az abroncsot nagy erejű külső behatás éri, megsérülhet a szövetváz (más néven karkasz). Ilyenkor általában púp jelenik meg az oldalfalon, ebből látszik, hogy elszakadtak, illetve tönkre mentek a vázat alkotó kordszálak.
Az efféle sérülést általában padkák, kátyúk, fekvőrendőrök okozzák, amelyek különösen nagy veszélyt jelentenek, ha túl nagy sebességgel, kedvezőtlen szögben fut rá a gumi az akadályra. Ha túlzott terhelés éli a szövetvázat, a kordszálak egyenként is elszakadhatnak.
A károsodás mértékét elsősorban a tempó és az ütközés iránya, valamint az akadály nagysága határozza meg. Aki óvatosan vezet, rendszerint elkerüli az efféle helyzeteket, kivéve, ha a tereptárgy hirtelen kerül látóterébe, és már nincs ideje irányt váltani.
Mindenesetre az ilyen sérüléseket nem ajánlott figyelmen kívül hagyni, mert komoly következményeik lehetnek. Például leválhat a mintázat az övbetétről vagy elszakadhat az oldalfal.
A külső behatás okozta hibát gyakorta összekeverik az oldalfal-horpadással, de a két fogalom mást takar. Miként alább elmagyarázzuk, az oldalfalon megfigyelhető mélyedések, illetve horpadások nem adnak okot a pánikra.
Az abroncsok oldalfala nem mindig teljesen sík, elfordulhatnak mélyedések és horpadások, melynek kiváltó okait keresve érdemes részletesebben megvizsgálni az abroncsot.
Ennek kapcsán a legfontosabb tudnivaló, hogy a bemélyedések ártalmatlanok, nincs negatív következményük és a vezetési élményt, illetve a menetbiztonságot sem befolyásolják. Ezek a mélyedések ugyanis csak a felszínt érintik.
A jelenség leginkább arra hasonlít, mintha körülhurkolnánk egy felfújt lufit, majd óvatosan szorosabbra húznánk a zsinórt. Ha a léggömböt abroncsra, a kötelet pedig – beágyazott, gumiba rejtett – kordszálra cseréljük, máris érthető, hogy mi történik. Ezek a kordszálak gondoskodnak az abroncs erősségéről és stabilitásról, továbbá a kormánymozdulatok és a fékerő átviteléről menet közben.
Az abroncs gyártásakor, pontosabban az – övbetét és a mintázat rögzítéséért felelős – karkasz készítésekor egy-két kordszál átfedésbe kerülhet, és ez néha csak akkor látható (mélyedés formájában), ha az abroncsot felszerelik és felfújják.
Amennyiben további kétségei vannak a gumi oldalfalának mélyedéseit illetően, kérjük, vizsgáltassa meg képzett abroncsszakértővel!
A kátyúk, a kiálló, leeső alkatrészek és az éles idegen tárgyak (pl. kövek, üvegszilánkok) kivághatják az abroncs oldalát. Ha vágásnyomot észlel az abroncs felületén, feltétlenül keresse fel a helyi abroncskereskedőt, és azonnal vizsgáltassa meg szakértővel!
Defektet rendszerint éles tárgy, például szeg, csavar, üvegszilánk okozhat, aminek sikerül áthatolnia az abroncs felületén. Ha túl mélyre jut, a levegő elszökik a nyíláson keresztül.
Ha azt tapasztalja, hogy egy vagy több abroncsa folyamatosan veszít a levegőnyomásból és/vagy szög, esetleg csavar fúródott a mintázatba, haladéktalanul keresse fel a helyi gumist, és ha lehet, végeztesse el a javíttatást!
Hogy egyenletes legyen a kopás, rendszeres időközönként változtassa meg az abroncsok helyzetét az autón! Például mikor átáll téliről nyári gumira...
ilyenkor a korábban hajtott tengelyre szerelt kerekek átkerülhetnek a másik tengelyre. Kérjük, a gyári előírásokat mindig vegye figyelembe!
Ha olyan helyzetben találja magát, hogy át kell hajtania egy útakadályon, mindig lassan közelítse meg és lehetőleg merőlegesen hajtson rá! Amennyiben úgy érzi, hogy erős hatás érte a gumit, keresse rajta külső behatást nyomait, azaz vágásokat, repedéseket, púpokat! Mindemellett azt javasoljuk, hogy ne vezessen agresszíven burkolatlan utakon!
